Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üdvözlöm a Hőstopsziget oldalán!!

Ki mondta, hogy a vastagság nem számít?

 Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, (többnyire) bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat, és nem a 25 évvel ezelőtti igények szerint végzik a hőszigetelést.

  Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A 70-es években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 cm vastag hőszigetelést teszünk erre, úgy a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra viszont, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak…

  Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni az infláció hatását.Ha a B30-as falazatot 12 cm vastag piros csíkos homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,30 W/m2K alatt lesz, ami megfelel a mostani ajánlásoknak. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 12-14 cm vastag hőszigetelés is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni! És akkor nem is beszéltünk még az alacsony energiájú házakról, vagy a passzívházakról, melyekre 20-25 cm vastag EPS hőszigetelés is felkerül.

  A teljes, mérhető energiamegtakarítás a falazat típusától és a járulékos hőszigeteléstől függően, akár 30-50 % is lehet. Amennyiben a felújítás teljes körű, és a fűtési rendszer és a nyílászárók is ki lesznek cserélve, a megtakarítás elérheti akár a 60-70 %-ot is.

 




A vastagságról más forrás...

  A különböző szerkezeti elemek esetében különböző szigetelésvastagságok szükségesek, melyet az alábbi táblázat részletez. Természetesen az egyes épületek adottságai eltérőek, átlagos szerkezeti felépítésnél, rétegrendnél azonban a régi épületeknél a táblázatban szereplő értékek indokoltnak tekinthetőek.
 

Szerkezeti elem Hőszigetelés
vastagsága,
ajánlott min.
[cm]
Hőszigetelés
vastagsága,
megfontolandó
[cm]
tető (vagy felső födém) 14 - 19 20 - 26
falak 12 - 15 15 - 20

  Jelenleg Magyaroszágon, sajnos többnyire az 5–8 cm vastagságú hőszigetelést alkalmazzák, ezzel szemben a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve a 12 cm-es vastagság az optimális, aki hosszútávon és környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva gondolkozik, az 20 cm-es szigetelésvastagságot alkalmaz.

 Természetesen a hőszigetelés vastagságának növelése egyre kevesebb eredményt hoz. (Pl.: míg az első 10 cm hőszigetelés lehet, hogy felezi a fűtési költségeket (50% megtakarítás), a második 10 cm szigetelés már csak a fennmaradó számlát felezi (75 % megtakarítás), -az értékek csak szemléltető jellegűek!- akkor a második 10 cm már csak feleannyi (50% helyett 25%) mertakarítást hozott.)

 Ennek ellenére egy bizonyos határig (kb. a táblázatban szereplő „megfontolandó” értékek) mégis érdemes növelni a szigetelés vastagságát, hiszen a dupla vastagságú hőszigetelés (noha a szigetelőanyag árát tekintve közel duplája) összeségében költség szempontjából sem dupla! Ez abból adódik, hogy a szigetelőanyag költsége a szigetelés megépítésén belül egy 12 cm szigetelés vastagságnál kb. 18% (további költségek: vakolatelőkészítés, állványozás, munkadíj, segédanyagok, egyéb anyagok…), azaz a szigetelésvastagság duplájára növekedése kb. 15-20% költségnövekedést eredményez

 Ne felejtsük el, az optimális szigetelésvastagság (adott szerkezetnél) mindig egy gazdasági optimum, ami a hőszigetelés költségének és a hőszigetelés eredményeképpen megtakarított energia költségének a függvénye. Ha az energia drágul, ez az optimum eltolódik egy vastagabb szigetelés magasabb költsége is megtérül.

 Miután a szigetelést a hagyományos számítások szerint 30 évre építjük, nehéz lenne megbecsülni, hogy a teljes élettartam alatt végül is hol lesz az optimum, az viszont nagy eséllyel feltételezhető, hogy az energiaárak további emelkedése miatt, ez a vastagabb szigetelés (azaz a „megfontolandó” értékek) felé tolódik el. A fenti példában látván, hogy a szigetelőanyag költsége az összberuházás költségének kb. 18-30%, nem lenne túl okos, a következő években több lépésben szigetelést építeni

 Falszerkezetek esetében fontos még a nedves falakról szót ejtenünk. A nedvesség nem csak rongálja a falakat, rontja stabilitásukat, a komfortszintet és az épületben élők egészségét, hanem a fal hőszigetelőképességét is jelentősen csökkenti. Ezen felül fontos felhívni rá a figyelmet, hogy nedves falakat ne hőszigeteljünk! A hőszigetelés felhelyezése eltakarhatja a nedves falakat, de a problémát nem oldjuk meg, sőt rontunk a helyzeten, a hőszigetelés pedig sem eredményes, sem tartós nem lesz. Nedves falak esetén először keressük meg a nedvesedés okát (régebbi házaknál ez elsősorban az alapozás szigetelésének elmaradásából ered és a kapilláris hatás eredményezi), majd szüntessük meg azt és várjuk meg a falszerkezet kiszáradását és csak ezután helyezzük fel a megfelelő hőszigetelést.

Tájékoztató jelleggel bemutatjuk egyes falszerkezetek közelítő hőátbocsátási értékeit (U érték) hőszigetelés nélkül és 10 cm vastag hőszigeteléssel:
 

Falszerkezet U érték
[W / m2K]
U érték
[W / m2K]
+10 cm
hőszigeteléssel
vasbeton fal 12 cm 3,59 0,40
vasbeton fal 38 cm 2,24 0,37
2 rétegű fa deszkafal 2,85 0,34
tipikus századfordulón épített ház fala* 2,00 0,35
kőfal 60 cm 1,70 0,33
tégla (kisméretű) 12 cm 2,72 0,39
tégla (kisméretű) 38 cm 1,37 0,34
falazóblokk 30 cm 1,38 0,34
gázbeton falazóelem 30 cm 0,40 0,17
gázbeton falazóelem 37,5 cm 0,32 0,16
alacsony energiafogyasztású házak falszerkezete 0,20  
passzív házak falszerkezete 0,10  

*24 cm vastag tömör téglából épített, kívül-belül 1,5 meszes vakolattal ellátott falszerkezet

 (Természetesen, a falszerkezeteknél ahőátbocsátási tényező nem az egyetlen fontos jellemző energetikai és komfort szempontból, de talán ez a legmeghatározóbb tulajdonság, amely ráadásul a legkönnyebben megváltoztatható.)

 Mint a fenti táblázatból látjuk, szinte mindegy milyen a falszerkezetünk, 10 cm szigeteléssel lagalább az U=0,40 értéket elérhetjük (hőszigetelés önmagában 10 cm U=0,24, 20 cm U=0,12). 20 cm felhelyezett szigetelésvastagsággal pedig szinte mindenki számára elérhetővé válik az alacsony energiafogyasztású ház, akár a passzívház elvárt értéke is megközelíthető, gázbeton falazóelemekkel pedig meg is haladható (30 cm gázbeton + 20 cm hőszigetelés kb. U=0,09).

 Az épület hőveszteségének csökkenése egyben a fűtési időszak hosszának rövidülését is eredményezi. Ez annak köszönhető, hogy minden épület rendelkezik bizonyos nagyságú hőnyereséggel. Ezt a hőnyereséget az épület elektromos berendezései, az épületben tartózkodó emberek, valamint az ablakon át a helyiségbe bejutó napsugárzás okozzák. Amennyiben a külső határoló szerkezeteket leszigeteljük, az épület hőszükséglete jelentősen lecsökken (30-50%-kal), viszont az előbb említett belső hőnyereségek nem változnak. Ez azt eredményezi, hogy a fűtést elég lesz hetekkel később bekapcsolni, illetve hetekkel korábban kikapcsolni. Ezáltal a fűtési idény hossza lecsökken.

 További energia megtakarítást jelent az a komforttani jelenség, hogy az ember hőérzete nem csak a levegő hőmérsékletétől, hanem a falakétól is függ, hiszen azok hősugárzásos kapcsolatban állnak az emberrel. Ha a falak belső felületének hőmérséklete a külső hőszigetelés hatására egyenletesen megnő, akkor néhány fokkal alacsonyabb léghőmérséklet esetén is ugyanolyan kellemes hőérzetet érhetünk el.

  A külső hőszigetelés alkalmazásának nyáron is vannak kedvező mellékhatásai. Ilyenkor ugyanis, napsugárzás hatására az épület külső határoló felületei (különösen a sötét színű burkolattal rendelkező tetőszerkezetek) erősen felmelegednek. Hőszigetelés hiányában ezek a hőáramok gyakorlatilag akadály nélkül jutnak a helyiségek belsejébe és fűtik azokat. Ezt a hatást jelentősen csökkenthetjük külső hőszigetelés alkalmazásával.

 

 Nehéz szerkezetes épületek (téglaházak, vasbeton szerkezetek) esetében a külső hőszigetelés kedvező hatásai még erőteljesebben érvényesülnek, ugyanis a külső oldali hőszigetelés a falszerkezet hőtároló képességének hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a nehéz szerkezetek egyfajta hőtároló kapacitást fognak biztosítani az épület számára. Ezzel mérséklik a napi hőmérséklet, illetve sugárzási intenzitás csúcsok hatását. Eredményképpen épületünk hosszabb ideig –optimális esetben a teljes nyári időszak alatt- elfogadhatóan hűvös marad (természetesen ez kizárólag az árnyékoló szerkezetek, illetve éjszakai szellőztetés tudatos alkalmazása esetén teljesül).

 Az épület hőszigetelését érdemes közvetlenül a nyílászárók cseréje után elvégezni. Ez azért lényeges, mert a korszerű, nagy légtömörségű nyílászárók azzal együtt, hogy lecsökkentik az épület filtrációs (szellőzési) hőveszteségeit, egyben az épület szellőzési intenzitásának, légcseréjének csökkenését is okozzák. Ennek hatására a helyiségekben megnövekedhet a levegő páratartalma. Ha ez a magasabb nedvességtartalmú levegő hideg falszerkezettel érintkezik, akkor az párakicsapódás, valamint penész képződés veszélyét vonja maga után. Ennek kockázata teljes mértékben kiküszöbölhető a külső határoló szerkezetek megfelelő hőszigetelésével, hiszen ennek hatására a falak belső felülete magasabb hőmérsékletű lesz, így penészesedés nem következhet be.

 Itt fontos megjegyeznünk, hogy ez csak abban az esetben lesz igaz, ha az épület hőszigetelése kellő körültekintéssel, szakértéssel történik. Ha ez nem teljesül, akkor az egyes helyeken hőhidak kialakulásához vezethet. Hőhidak hatására a falszerkezet, valamint a födémek bizonyos részei (általában különböző tagolások, pl. erkélyek, nyílászárók mentén) erősen lehűlnek, ami a párakicsapódás, illetve penész képződés következményét vonja maga után. Ebből kifolyólag különösen fontos, hogy a hőszigetelési munkálatok elvégzésével hozzáértő, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező kivitelezőt bízzunk meg.

 




Polosztirol és a Tűz...

 

 A tűzoltósági statisztikai adatok szerint az elmúlt 30 évben egyetlen eset sem volt, amikor a tűz az épület egyik szintjéről a másikra polisztirol homlokzatszigetelésen keresztül terjedt volna tovább.
  A magas hőmérsékletnek kitett helyeken a polisztirol elolvadt, majd elpárolgott a vakolat alatt, de ez a sérült rész kivágásával és új EPS hőszigetelő táblák felragasztásával, hálózásával és vakolásával egyszerűen javítható.
 
  A vizsgálóintézet által levont következmények szerint:

  • A 18 cm vastag EPS habbal elvégzett vizsgálatok alapján kimondható, hogy a homlokzati felületen tűzterjedés nem jelentkezik.
  • Az EPS nem befolyásolja a rendszer tűzzel szemben tanúsított viselkedését. A hőszigetelő-anyag vastagsága nem befolyásolja a tűzveszély mértékét.
  • A kivitelezési szabályok betartásával készült homlokzati rendszerek esetében a tűz éppúgy átterjedhet a felső szintre a homlokzaton keresztül, mint a hőszigetelés nélküli homlokzatok esetében
  • A tűz átterjedése a felső szintre inkább a tűz intenzitásától függ, mintsem a hőszigetelés tulajdonságaitól vagy az alkalmazott anyagoktól; ugyanis ha az ablaknyílásból kilépő lángok olyan magasak, hogy megkerülve az ablak feletti áthidalót és az ablakok közötti sávot, közvetlenül tudnak hatni a fölső szinten levő ablakkeretre, könnyen átterjedhet a tűz a felső szintre.
  • Tűzvédelmi szempontból fontos, hogy az előírásokat pontosan kövessék a kivitelezés során. Különösen fontos ez az áthidalók környékén.

Az ITB összesen háromféle vizsgálatot végzett. Ezek eredménye:

  1. A lengyel szabvány szerint (ami szigorúbb, mint a DIN 4102) 25 cm vastag EPS is biztonságosan alkalmazható
  2. Az ISO vizsgálat alapján 18 cm vastag hőszigetelés is probléma mentesen alkalmazható.
  3. Az EU tagországaiban kötelezően alkalmazandó (és már Magyarországon is vizsgálható) SBI teszt szerint 20 cm vastag polisztirol lemezek is megfelelnek a tűzbiztonsági követelményeknek.

A nagyon vastag polisztirolhab lemezekkel készülő homlokzati rendszerek vizsgálatai azt mutatják, hogy tűzvédelmi szempontból a polisztirolhab nagyon biztonságos megoldás.



GYAKORLAT és elmélet

Mikkor lesz jó a Dryvit hőszigetelés? 

Ha sikerült megállapodnunk, írjunk kivitelezői szerződést!

És kezdődhet a dryvit hőszigetelés.

  Minimum 10 cm vastag hungarocellt használjunk a dryvit hőszigetelésnél, melyet a legjobb ha rendszerben vásárolunk meg. Ami azt jelenti hogy megkapjuk  a hungarocellt  a dryvit hallót  a megfelelő ragaszutó és gletelö anyagot,  és választhatunk hozzá műgyanta álapu vakolat színt is. Szükség lesz még a dryvit hőszigetelésnél fém indító profilra, megfelelő hosszúságú dübelekre és elvédőre. Lehetőleg ne  használjon csempe ragasztót még ha próbálják is rábeszélni mert idővel meg fog repedezni inkább polisztirol ragasztóval történjen a hungarocell lapok felragasztása és glettelése, és  a dübelek használata sem elhanyagolható.

  A munka folyamán az első lépés az állványozás ha profi a szakemberünk valószínűleg az egész házunkat körbe állványozza de jó lehet egy könnyen mozgatható mobil állvány is, viszont a színezésnél mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz hogy a háznak  azt az oldalát amit éppen csinálni fognak teljesen állványozzanak majd be.

 Második lépés a ház falának megtisztítása az esetlegesen leperget régi vakolattól és a fal egyenetlenségeinek kisimítása (vakolása) után szükséges a  fém indító profil felszerelése.

 Harmadik lépés a hungarocell táblák felragasztása figyeljünk oda, hogy egy táblánál minimum 5-6 ragasztó pogácsát használjanak és a lapok kötésbe legyenek felrakva főkép a sarkoknál, és ha az első sort felragasztották guggoljon le és menjen messzebb nézzen bele a fal aljába hogy egyenes e? Ha valami furcsa hullám vonalat lát, azonnal keresen másik szakembert, mert túl sok jóra nem számíthat, ha ezt sem sikerölt jóra megcsinálniuk. A lábazatnál javasolt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett lábazati hungarocellt használni (kék vagy rózsaszín)

 Negyedik és nagyon fontos lépés a dryvit hőszigetelés -nél a dűbelek befúrása, ha azt állítja szakemberünk hogy ö ilyet nem szokott használni mert szerinte e nélkül is ott maradnak a falon a hungarocell lapok, azonnal küldjük el és keresünk másik mestert.  Lényeges még a dübelek hossza is legalább 6-8 cm el hosszabb dübelt használjunk mint a hungarocell vastagsága. Figyeljünk oda hogy egy táblát minimum 5 dübel tartson (4 sarka és egy középen) Ha minden dübel a helyére került érdemes a ragasztóval szintbe glettelni.

 Ötödik lépés az elvédők felhelyezése majd  a dryvit halló és kétszeri glettelése. Ez fontos mert egy gleteléstöl nem lesz elég sima a két réteg között száradjon 5-6 órát és csiszolják is meg.
Ugye mostanra már szép szürke színű lett az épületnek nézzük körbe és ha elégedettek vagyunk kifizethetjük az eddig felhasznált anyagokat szerintem ezt kérni is fogják.

 Hatodik és utolsó lépés  a dryvit hőszigetelés nél az alapozás és színezés..
Ha becsületesen megcsinálták a kétszeri glettelés akár ezt egy későbbi időpontra is hagyhatjuk mivel ezt csak kora tavasszal és ősszel szabad csináltatni mert az erős napsütésben ezt nem lehet jóra megcsinálni. Továbbá ragaszkodjunk ahhoz hogy a színezendő ház oldal teljesen legyen beállványozva és csak akkor kezdjék el ha még aznap be is fejezik, különben foltos lesz.

 

ELMÉLET:

hőtranszport

 Többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázbanazaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeibenkis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően.

hőátadás

 Felület és áramló levegő közötthelyiség levegője és belső felület közöttahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozogkülső levegő és külső felület közöttahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás.

hősugárzás

 Két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között.

  • külső felületek és égbolt között
  • külső felületek és a Nap között
  • belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

 Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza szálas hőszigetelő anyagokban.

hõáramlás

 Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sűrűségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.

hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)

Néhány anyag hővezetési tényezője :

  • Acél : 48
  • Argon gáz: 0,016
  • beton: 1,09
  • vasbeton : 1,55
  • puhafa: 0,11 
  • bazalt, márvány = 3,5
  • mészkő  = 0,93
  • terméskő 1.28-2.32
  • mésztufa 0,52
  • Levegő: 0,026
  • Poliuretán hab: 0,035
  • Tölgyfa: 0,15
  • Üveg (közönséges): 0,8
  • Üveggyapot: 0,04
  • Víz: 0,61

Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:

  • faszerkezetek
  • kőfalak
  • beton és vb. falak
  • kisméretű tégla falak
  • B3-as téglafalak
  • POROTHERM falak
  • YTONG falak

faszerkezetek

csak 2 rtg deszkázat - U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés - U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés - U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés - U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés - U= 0,21 forrás www.koos.hu

kőfalak 

egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)

40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu

60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu

beton-vasbeton

perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló)  5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu


vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu

vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu

kisméretű tégla

km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu

km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu

km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27

B30-as tégla

B 30 +  0cm DRYVIT U= 1,37B

30 +  4cm DRYVIT U= 0,62B

30 +  6cm DRYVIT U= 0,49B

30 + 10cm DRYVIT U= 0,34

POROTHERM

POROTHERM 20 NF  U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30

POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27

POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)


POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047

YTONG

YTONG  30 U= 0,40
YTONG  37,5 = 0,32
YTONG  30 NF = 0,40
YTONG  37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)

YTONG  30 + 2cm  DRYVIT U= 0,31
YTONG  30 + 4cm  DRYVIT U= 0,26
YTONG  30 + 6cm  DRYVIT U= 0,22
YTONG  30 +10cm  DRYVIT U= 0,17

YTONG  37,5 + 2cm  DRYVIT U= 0,27
YTONG  37,5 + 4cm  DRYVIT U= 0,23
YTONG  37,5 + 6cm  DRYVIT U= 0,20
YTONG  37,5 +10cm  DRYVIT U= 0,16

YTONG  30 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,38
YTONG  30 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,36
YTONG  30 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,34
YTONG  30 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,33

YTONG  37,5 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,31
YTONG  37,5 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,30
YTONG  37,5 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,29
YTONG  37,5 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,27


Keresőszavaink:

Dryvit, Hőszigetelés, Hőszigetelő, Dryvitozó, dryvitozás

Ha kérdése lenne kérem tegye fel,mindenben a segítségére leszek.

Üdvözlettel:Gál Ferenc,